A Közbeszerzési Döntőbizottság februári határozata fontos megállapítást tesz a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok módosításával kapcsolatban. Az alábbi bejegyzésben elkészítettük a D.40/9/2022 számú határozat összefoglalóját a legfontosabb tartalmi részekkel.

A Közbeszerzési Döntőbizottság a D.40/9/2022 számú határozata szerint az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy a beszerzési igényére tekintettel felmérje a piac sajátosságait, a kiíráskor fennálló állapotokat, amelynek figyelembevételével összeállíthatja a felhívást. Az ajánlati felhívásban szereplő előírások alapján döntenek a gazdasági szereplők az eljárásban való indulásukról.

Miután az ajánlatkérő a korrigendumával törölte a nemzeti elbánásra vonatkozó előírást, a végrehajtott változtatás olyan jelentős módosításnak tekintendő, ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni vagy sem.

A korrigendum 2022. január 4-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben a Kbt. 74. § (2) bekezdésének, valamint a 307/2015. Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésének alkalmazására vonatkozó előírást törölte ajánlatkérő.

A KH HSF, mint hivatalbóli kezdeményező indította a jogorvoslati eljárást, miután két alkalommal is kérte a hirdetmény hiánypótlása során, hogy Ajánlatkérő ellenőrizze és vizsgálja felül a módosítás jogalapját és jogszerűségét.

A Döntőbizottság osztotta a hivatalbóli kezdeményező jogi álláspontját, amely szerint olyan jelentős mértékű volt a korrigendummal végrehajtott változtatás, amely nem felelt meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésében előírtaknak.

A Döntőbizottság kiemelte, hogy a korrigendum esetén annak is jelentősége van, hogy az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásai módosításának a jogszerű mivolta szempontjából nem csak annak van jelentősége, hogy az ajánlatkérő a korrigendum által növelte-e a versenyt vagy korlátozta-e azt, hanem annak is, hogy az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni. Tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívásban szerepelt a nemzeti elbánásra vonatkozó előírás, a gazdasági szereplők ennek ismeretében mérlegelték azt, hogy jelzik-e a részvételi szándékukat, tudnak-e, tesznek-e ajánlatot.