Az alábbi bejegyzésben elkészítettük a D.3/12/2022 számú határozat összefoglalóját a legfontosabb tartalmi részekkel.
A Közbeszerzési Döntőbizottság D.3/12/2022. számú határozatában rámutatott, hogy a Kbt. 98.§ (2) bekezdés e) pontja megsértésének tekintendő és a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nem alkalmazható, ha a beszerzési igény már korábban jelentkezett, de az hosszabb ideje fennáll, vagy ha valamilyen határidő, illetve esemény közeledte készteti intézkedésre az ajánlatkérőt.
A jogalap fennállásához a feltétlen szükségesség kitétel – amely váratlanul, hirtelen bekövetkezett rendkívüli helyzet megoldásának kényszerét jelenti – jellemzően ún. vis maior esetén állapítható meg. Ajánlatkérőnek számolnia kell azzal, hogy eljárása akár többször is eredménytelenül zárul – jelen esetben különös tekintettel az energiapiaci helyzetre és az eljárás keretmegállapodásos jellegére – és ennek figyelembevételével kell kellő időben megindítania a közbeszerzési eljárását. Ajánlatkérő nem hivatkozhat alappal belső eljárási szabályaira, az azokban foglalt belső eljárási határidőkre. Az ajánlatkérő felelősségi és érdekkörébe tartozik az újabb és újabb – rendszer szinten megjelenő – körülményekhez való folyamatos alkalmazkodást lehetővé tevő eljárásrend kialakítása és alkalmazása, továbbá energia beszerzésekben az energiatőzsde zárási időpontjának ismerete.
Ajánlatkérő korábbi földgáz energia kereskedelmi szerződésének lejárta előtt kezdeményezte az előírt 3 hónapos opciós időszakból 1 hónap meghosszabbítás lehívását. Az ajánlatkérővel szerződésben álló energiakereskedő ennek nem kívánt eleget tenni, hivatkozva arra, hogy a szerződés megkötése óta eltelt több mint 10 hónapban az energiapiacokon eddig példátlan mértékű – ötszörös – áremelkedés következett be, ezért a szerződés változatlan áron való teljesítése a hosszabbítási opcióval érintett, időtartamra nézve nem lehetséges. Álláspontját a szerződéskötés óta bekövetkezett, a földgáz tőzsde árszintjeit érintő változásokat bemutató grafikonokkal is alátámasztotta.
Ajánlatkérő hivatkozott a nyertes ajánlattevő szerződéses kötelezettségére és azon álláspontjára, miszerint a nyertes ajánlattevőnek már a szerződéskötés időpontjában le kellett volna kötnie az alapmennyiségen felüli opciós mennyiség és időszak vonatkozásában is a kapacitásokat. A felek közötti levelezés az opció lehívása, illetőleg teljesítésének lehetetlenülése tárgyában már 3 hónapja tartott, amikor ajánlatkérő – mint a 168/2004.(V.25.) Kr. alapján központosított közbeszerzésre kötelezett szervezet – a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által megkötött keretmegállapodás eredményeként versenyújranyitást indított, amely két alkalommal is eredménytelenül zárult, tekintettel arra, hogy a keretmegállapodásban maximált árakat az aktuális energia tőzsdei árak meghaladták.
Ezt követően rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytatott le, amellyel szemben hivatalbóli kezdeményezésre jogorvoslati eljárás indult, amelyben megállapították az ajánlatkérő mulasztását és a Kbt. 98.§ (2) bekezdés e) pontjának megsértését és a Közbeszerzési Döntőbizottság – bírság kiszabása mellett – megsemmisítette a megkötött szerződést.